A Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ Család- és Gyermekjóléti Központja 2016. január 01-jén kezdte meg működését.

Ellátási terület:

Tiszaújváros Járás települései: Tiszaújváros, Sajószöged, Sajóörös, Nagycsécs, Muhi, Girincs, Kesznyéten, Kiscsécs, Tiszapalkonya, Oszlár, Hejőkürt, Hejőbába, Hejőszalonta, Hejőkeresztúr, Nemesbikk, Szakáld.

Feladat:

A gyermekjóléti központ esetmenedzserei a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez (védelembe vétel, ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelésbe vétel, családba fogadás, utógondozás, megelőző pártfogás) kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tervezett, komplex segítő tevékenységeket látnak el a Tiszaújvárosi Járásban, annak 16 településén élő kiskorúak vonatkozásában. Mindezt a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával, az ellátások biztosításával és közvetítésével, szervező tevékenységgel, a feladatok koordinálásával biztosítják.

A Központ esetmenedzserei szoros egységben dolgoznak a településeken működő család- és gyermekjóléti szolgálatok munkatársaival. Hatósági intézkedés esetén a családsegítő és az esetmenedzser közösen támogatják klienseiket abban, hogy a gyermekek a saját családjukban nevelkedhessenek, vagy visszatérhessenek oda, valamint a gyermekek környezetében jelentkező veszélyeztetettség megszűnjön.

Munkánk során együttműködünk minden olyan intézménnyel, szervezettel, hatósággal, amely az adott probléma megoldását elősegítheti. A Központ a Tiszaújvárosi Járási Hivatal Hatósági és Gyámügyi Osztály határozata alapján kerül kirendelésre egy-egy család ügyében.

Szociális diagnózis:

2018. január 1-től a Család- és Gyermekjóléti Központ a család szociális helyzetének átfogó vizsgálata alapján elkészíti az igénybe venni javasolt szociális szolgáltatásokat/gyermekjóléti alapellátásokat meghatározó szociális diagnózist. A család- és gyermekjóléti központ a szociális diagnózis elkészítésébe bevonhatja a nem járásszékhely településen működő család- és gyermekjóléti szolgálatokat. A jogosultsági feltételek fennállása esetén a szociális diagnózis kötelezi a szociális szolgáltatókat és a szociális intézményeket. A felvételi szakértő/esetmenedzser feladata a szociális diagnózis készítése a szükséges szolgáltatások megállapítása érdekében.

A család- és gyermekjóléti központ a család- és gyermekjóléti szolgálat általános szolgáltatási feladatain és a hatósági intézkedésekhez kapcsolódó tevékenységeken túl, az alábbi speciális szolgáltatásokat nyújtja a lakosság részére:

1. Gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálat ellátása, melynek célja a család- és gyermekjóléti központ nyitvatartási idején kívül felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása, segítség mozgósítása, állandóan elérhető, közismert mobiltelefonszám biztosításával. Szükség szerint kapcsolatfelvétel történik olyan intézményekkel, szolgáltatókkal (rendőrség, gyermekvédelmi szakszolgálat, kórház, családok átmeneti otthona, anyaotthonok, utcai szociális szolgálat), akik krízishelyzet esetén azonnali, szakszerű segítséget tudnak nyújtani.
   
   
2. Kapcsolattartási ügyelet:
   A központnál lehetőség biztosított a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre. A semleges helyszín biztosításához több interjúszoba áll rendelkezésre, ahol zavartalan, örömteli találkozás valósulhat meg. Szükség esetén szakember jelenlétével felügyelt kapcsolattartásra is lehetőség van megfelelő szakmai háttérrel, tapasztalatokkal rendelkező munkatársak jelenlétével, támogatásával. Cél a gyermeket nevelő szülőket és a kapcsolattartásra jogosult személyeket képessé tenni arra, hogy meglévő eszközeikkel, megfelelő módon tudjanak együttműködni a kapcsolattartás folyamatában - a gyermek egészséges személyiségfejlődése érdekében. A fokozatosság elvét betartva a feleket arra motiválni, hogy a kapcsolattartás folyamatában belső igényükké váljon, hogy az intézményi, mesterséges, ellenőrzött környezetet és körülményeket a természetes lakókörnyezet és közeg váltsa fel.

3. Utcai szociális munka – ifjúsági járőrszolgálat:
   Havonta két alkalommal, Tiszaújváros közigazgatási területén, a tankötelezett tanulók iskolai csellengésének megelőzése céljából ifjúsági járőrözésen vesznek részt az esetmenedzserek, óvodai és iskolai szociális segítők, valamint a család – és gyermekjóléti szolgálat családsegítői.

4. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység:
   A köznevelési intézményekben folyó szociális szolgáltatások bővítésére, az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység bevezetésére 2018. szeptember 1-jével került sor, mely új feladatként hivatott jelen lenni egy másik színtéren a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzése érdekében. Az ellátás a köznevelési intézményekkel, illetve fenntartóikkal kötött együttműködési megállapodás alapján történik.
   
   A szolgáltatás célja a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a szociális segítő munka eszközeivel támogatást nyújtani a köznevelési intézménybe járó gyermeknek, a gyermek családjának és a köznevelési intézmény pedagógusainak, az intézményben megjelenő szakembereknek. Olyan preventív jellegű segítő tevékenység, amely a gyermekek és fiatalok képességeinek, lehetőségeinek legoptimálisabb kibontakozását támogatja szociális kapcsolataik, társadalmi integrációjuk javításával.
   
   Az óvodai és iskolai szociális segítő egyéni, csoportos és közösségi szociális munkát végez, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat lát el. A szolgáltatást az óvodai és iskolai szociális segítő az adott köznevelési intézményekben megjelenő szükségletek alapján nyújtja, tehát a helyileg feltárt szükségletek alapján kerülnek kiválasztásra az adekvát tevékenységek. A gyermek és a szülők bevonása közvetlen napi kapcsolat révén történik, fogadóórák biztosításával, szükség szerint családlátogatással.

5. Jogi tájékoztatásnyújtás:
   A jogi tájékoztatás kiterjed szociális, gyermekvédelmi, családjogi (pl. bontóperek, gyermektartás, gyermekelhelyezés, házassági, vagyonjogi ügyek), személyiségi jogokkal kapcsolatos, munkaügyi, tb-, nyugdíj ügyekre, valamint polgári jogi ügyekre (öröklés, ingatlanjog, végrehajtás, lakásvesztés megelőzése). A jogász jogi képviseletet nem lát el.

6. Pszichológiai tanácsadás:
   A tanácsadás a segítséget kérő és a tanácsadó közötti beszélgetés formájában valósul meg. Igénybevétele hozzájárul a kliens lelki terheltségének csökkentéséhez, megoldási alternatívák megtalálásához, döntési képesség erősítéséhez, dilemmák feloldásához, lelki egyensúly megtalálásához. Szakember segítsége szükséges, ha valamilyen életvezetési gondról van szó; ha érzelmileg nagyon megterhelő élethelyzet adódik (haláleset, válás, súlyos betegség stb.); ha valamilyen fontos döntés előtt jó lenne tisztázni dolgokat; ha tartós stressz miatt megterheltnek érzi magát, nem képes kikapcsolni; ha lehangolt, szorong valami miatt; ha munkahelyi, családi, párkapcsolati konfliktusa elhúzódott, nem tud kilábalni; stb.
   
   A tanácsadás során időnként a megnyugtatással, bátorítással, irányított kérdések feltevésével, az érzelmi torzítások korrigálásával, a racionális, a reális megítélések felé tereléssel segíti a szakember a klienst új célok, értékek, szempontok, szemléletmód kialakításához.  Ő pedig a pszichológiai tanácsadás folyamán szerzett új információkat, új belátását beépíti saját gondolkodásába, életvitelébe. Ezzel valójában effektíven elkezdi megoldani a problémáját.

7. Fogyatékosságügyi tanácsadás:
   A szolgáltatást a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény fogyatékosságügyi tanácsadója nyújtja intézményünkben előzetes időpontegyeztetést követően, havonta 1 alkalommal, minden hónap első csütörtöki napján 2 óra időtartamban. A tanácsadás célja, hogy folyamatosan naprakész és releváns információkat biztosítson a fogyatékos személyeknek és családtagjaiknak, valamint a velük foglalkozó szakembereknek. Ennek hatására javulhat életminőségük, önálló életvezetési képességük, valamint társadalmi inklúziójuk.
   
   A tanácsadó feladatai:
   
   • Információnyújtás
   • Tájékoztatás
   • Tanácsadás
   • Szemléletformálás
   
   Következő témákban nyújt segítséget a tanácsadó:
   
   • Információk a diagnózistól a pedagógiai szakértői véleményi gyermekkorban
   • SNI-s gyermekek tanulási, fejlesztési lehetőségei
   • Információk pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésével kapcsolatban (GYOD; magasabb összegű családi pótlék, fogyatékossági támogatás, rokkantsági/rehabilitációs ellátás stb.)
   • Információk a munka világából (Hogyan működik a „leszázalékolás”;? Hol dolgozhatnak megváltozott munkaképességű személyek?; Mi az a komplex minősítés? stb.)
   • Információk szociális szolgáltatásokról (nappali és közösségi ellátások, Fecske szolgálat, támogató szolgálatok, támogatott lakhatás, egyéb bentlakásos intézmények stb.)
   • Gondnokság alá helyezés, támogatott döntéshozatal
   • Közösségi élet (szülőcsoportok, érdekvédelmi szervek)

További feladatok:

• Szakmai támogatás nyújtása az ellátási területen működő gyermekjóléti szolgálatok számára (esetmegbeszélő csoport, szupervízió, konzultáció).
• A szociális munka eszközeivel és módszereivel segítség biztosítása a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok, a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, a kábítószer problémával küzdők, az idősek, válsághelyzetben lévő várandósok, illetve szabálysértést vagy bűncselekményt elkövetők és a bántalmazott felnőttek és gyermekek számára.
• Tájékoztató, információs tevékenységgel az igénybe vevők pontos információt kaphatnak a lakóhelyükön elérhető szociális ellátásokról, azok igénybevételének feltételeiről, módjáról, valamint segítséget kaphatnak azok intézésében.
• A gyermek, illetve szülőjének tájékoztatása mindazokról a jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének elősegítésével.
• A Család- és Gyermekjóléti Központ ellátási területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetben lévő személyek, családok életvezetési képességének javítása és megtartása, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése.
• A gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, a családok életminőségének javítása.

A Család- és Gyermekjóléti Központ hatékony működéséhez – krízishelyzet és a veszélyeztetettség elhárítása okán – elengedhetetlen a jelzőrendszer kiépítése, működtetése. A munka eredményessége érdekében folyamatos, személyes kapcsolatra van szükség a jelzőrendszer tagjaival. Fontos, hogy a különböző szakemberek a segítő tevékenység során a maguk területén ellátva feladataikat, egymással konzultálva, egymás munkáját megismerve, támogatva és azt kiegészítve dolgozzanak a közös cél érdekében. Az észlelő- és jelzőrendszer hatékony együttműködésének alapja az abban résztvevők együttműködése.

A Család- és Gyermekjóléti Központ a jól működő jelzőrendszer kiépítésére folyamatosan törekszik.

Észlelő- és jelzőrendszer tagjai a gyermekvédelemben:

a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,
b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók,
c) a köznevelési intézmények és a szakképző intézmények,
d) a rendőrség,
e) az ügyészség,
f) a bíróság,
g) a pártfogó felügyelői szolgálat,
h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,
i) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,
j) az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek,
k) a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság,
l) a javítóintézet,
m) a gyermekjogi képviselő,
n) a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,
o) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv,
p) a települési önkormányzat jegyzője,
q) a büntetés-végrehajtási intézet,
r) a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelők.

A felsorolt intézmények és személyek kötelesek a gyermek veszélyeztetettsége esetén jelzéssel élni a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál, valamint hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.

Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.

A gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltató és a gyámhatóság a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatait erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli.

Munkatársainkat a tevékenység során szerzett valamennyi információ tekintetében a titoktartás kötelezi.